A csipogó halk hangja ébresztette Kate Beckettet. A nyomozó félálomban nyúlt az éjjeli szekrény felé, majd miután nagy nehezen kitapogatta a készüléket, egy nyomással elnémította azt. A mellette fekvő pokróc halom egy szusszanással tudatta mély egyetértését a zaj megszüntetésével.
Kate mosolyogva nézett végig a férfin, és csak ezt követően kezdte el tanulmányozni a csipogóját. Esposito kereste. Meg sem lepődött, amikor az üzenet végén elolvasta egy újabb gyilkossági helyszín címét. Ez is csak egy szokványos péntek reggel.
Ásított egyet, majd óvatosan, hogy fel ne ébressze szerelmét, kimászott az ágyból. Tegnap este voltak hivatalosak a második Nikki Heat film premierjére. A rendezés jól sikerült, a kritikusok is dicsérték, kiemelve, hogy csak egy igazán jó könyvből lehet jó filmet készíteni. A sikert megünnepelvén egész éjjel kimaradtak, ezért is döntött úgy, hogy nem kelti fel Castle-t. Hagy pihenje ki magát, hiszen egy ilyen siker után ennyi jár neki.
Lábujjhegyen indult el a fürdő felé, de még két lépést sem tett, amikor két – a földön felejtett – pezsgőspohárba ütközött, amik hangos koccanással borultak fel, a szőnyegre öntve azt a néhány korty Shardone-t, amit az este már nem voltak képesek meginni. A zajra a pokróc újabb szusszanással válaszolt, mire Kate még szélesebben mosolygott.
Körülsandított, majd miután megállapította, hogy nincs más akadály a fürdőszobáig, folytatta útját a fürdőbe. Útközben megállt a szekrénynél, kikapott egy fehér inget, egy sötét kosztümnadrágot, a fiókból pedig elővett az öltözékéhez tökéletesen illő fehérneműt.
Negyedórával később, egy frissítő reggeli zuhany után, az álmosság leghalványabb jele nélkül lépett újra a hálóba. Óvatosan az ágy mellé lépett, és néhány másodpercig figyelte az alvó férfit. Végül mielőtt elindult volna, kisimított egy rakoncátlan hajszálat Rick szeméből, mire a férfi mocorogni kezdett, de nem ébredt fel.
Kate megfordult, de ekkor halk hangra lett figyelmes.
- Szeretlek, Kate…! – mormogta félálomban Castle, majd a másik oldalára fordult.
„Nem is kezdődhetne szebben a napom” – gondolta Beckett, miközben kilépett a lakása ajtaján.
***
- Na mesélj, milyen volt a film? – faggatta Lanie barátnőjét fél órával később, miközben a földön fekvő áldozatot vizsgálgatta.
- Semmi jó reggelt?
- Jó reggelt – köszönt kissé affektált hangon a kórboncnok – Szóval?! Milyen volt?
- Jó!
- Bővebben?
- Nagyon jó! – válaszolta bujkáló mosollyal a nyomozó.
- Ha fel akarsz bosszantani, akkor jó úton haladsz…
- Most mit mondjak? – tárta szét a karját Kate – Hogy a főszereplő még mindig nem lopta be magát a szívembe, de egyébként rendben volt minden?
- Mondjuk – bár Lanie arcáról leolvasható volt, hogy cseppet sem elégedett a válasszal – Na és a buli? Voltak helyes pasik?
- Ez miért is érdekel téged? – kapcsolódott be a beszélgetésbe Esposito.
Lanie ügyet sem vetett a férfira, mire Kate kénytelen volt elfordulni egy percre, hogy elrejtse mosolyát.
- Volt egy igazán jó parti… – szedte össze magát, és fordult barátai felé, mire ők egyszerre kapták fel a fejüket – …és amilyen mázlista vagyok, pont az én kísérőm volt.
- Most gúnyolódsz, mi? – kérdezte sértődötten Lanie – De ha tényleg olyan jó parti, akkor áruld már el nekem, hogy miért is nem költöztél még össze vele?
- Szóval ki is az áldozatunk? – próbált témát váltani a nyomozó, miközben végigmérte a harmincas évei közepén járó férfit.
- Ne válts témát! – dorgálta barátnőjét Lanie, miközben látta, ahogy Esposito elsomfordál, megérezvén, hogy komoly női lelkizés áll a küszöbön – Lassan egy éve vagytok együtt, de még mindig minden második estét valamelyikőtök lakásán töltitek.
- Tudom…
- Akkor? Mire vársz még?
- Én…
- Ugyan Kate… Ha esetleg azt vártad, hogy egyszer csak rád un, és lelép, akkor most már be kell látnod, tévedtél. Bár ezt már a legelején megmondtam volna…
- Ezt meg hogy érted?
- Az isten szerelmére Kate. Ez a férfi négy évet várt rád. És ez idő alatt a szó szoros értelmében téglánként bontotta le a magad köré emelt falat. Szóval hidd el nekem, ha azt mondom, hogy Castle hosszú távon tervez veled.
- Igazad lehet – sandított Lanie-re, aki a szokásos „én megmondtam” arckifejezéssel állt az áldozat felett.
- És csak hogy tisztázzuk! – folytatta a kórboncnok kihasználva barátnője kevésbé elutasító hozzáállását – Csak azért nem kérte még meg a kezed, mert téged még az összeköltözéstől is kiráz a hideg…
Kate nem válaszolt. Leguggolt a földön fekvő férfi mellé, és úgy tett mintha elmélyedne a nyomkeresésben, pedig közben teljesen máshol járt az esze. „Eljegyzés?!”. Fél éve még teljesen elzárkózott volna még a gondolatától is, most mégis jóleső borzongás járta át, amit sehogy sem tudott megmagyarázni…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése