- Itt vagyok, fedezlek – érte utol társát Esposito.
A kórház harmadik emeletéről száguldottak lefelé, néhol kettesével szedve a fokokat. Kate szemében összegyűltek a könnycseppek de nem engedhette meg magának, hogy sírjon. Rick fájdalmas tekintetét látta maga előtt, és csak arra tudott gondolni, hogy valószínűleg ő lőtte meg. Erre a gondolatra még a szíve is összeszorult. Ha a lifttel sehol nem álltak meg, akkor már le kellett érniük, de Espo és Beckett még csak az első emeleten jártak. A lépcsőház kijárata a sürgősségi ellátó hely felé vezetett ki, ahová a mentők állnak fel.
Amikor a páros végre leért és Kate a fegyverét maga elé tartva kilökte a csapóajtót, már csak egy elszáguldó mentőautót láttak. Az ajtótól nem messze pedig az egyik mentős segítette fel földre lökött kollégáját. Egy fehér ruhás fiatal nővérke – a maga előtt tolt tolószéket elengedve – reszketve mutatott az elszáguldó villogó gépjármű után.
- Egy mentővel menekülnek? – kérdezte döbbenten Espo.
Kate lerántotta az övére csatolt rádiót és hadarni kezdett.
- Itt Beckett. Az elkövetők egy megkülönböztető jelzést használó mentőgépjárművel menekülnek a kórház területének délkeleti oldalán. Erősítést és helikoptert kérek. Vége.
- Mennyire lehet súlyos? – kérdezte Espo.
- Fogalmam sincs – Kate a fegyvert tartó kezét a homlokához nyomta – Lelőttem... – szűrte ki a fogai között, majd hagyta a kezét leesni maga mellé.
- ...vagy én voltam.
Esposito nyomozó mondatával egy időben még egy mentő indult el a sürgősségi elől és helyére két lesötétített terepjáró érkezett meg fékcsikorgatva.
Gates kapitány és Buckley rögtön a nyomozó pároshoz rohant a többi kolléga az épületbe.
- Mi a fene történt már megint, Beckett? – kérdezte dühösen a kapitány – Az asztalhoz kéne bilincselnem magukat!
- Asszonyom – szólalt meg előbb Espo – fegyveresek törtek be a kórházba és Beckett-et, Castle-t és Rodgers-t keresték. Tüzeltek ránk egyfolytában. Egyet leszedtünk, de csak három menekült el, szóval kettő még az épületben van valahol. Egy mentőt vittek el...és asszonyom – itt tétovázott pár pillanatig – Castle is velük van. Megsérült, de nem tudjuk, hogy milyen súlyos.
Gates kapitány azonnal a rádiójáért nyúlt és határozottan szólt bele.
- Itt Gates kapitány az egyes helikopternek.
- Hallgatjuk, kapitány!
- Egy túsz is van a mentőben, megsérült...
- Lőtt seb – tette hozzá elbambulva Beckett.
- ...meglőtték – fejezte be a mondatot Gates.
- Vettük, kapitány. Vége – szólt a rádió.
- Ha ennyire amatőrök, hogy lelövik a saját túszukat, akkor hamar meglesznek. – biccentett bíztatásképp a két nyomozó felé.
- Ami azt illeti – kezdte Espo, majd Kate-re pillantott és újra a kapitányra – mi lőttük meg...valamelyikünk...
Kate dühösen a tokjába nyomta a fegyverét és arrébb lépett. Tenyereit a két térdére támasztotta, és a fejét rázta. Nem akarta elhinni, hogy ennyire elszúrták. Javi vett egy feszültséggel teli mély levegőt, majd lassan kifújta.
Gates kapitány próbálta leplezni döbbenetét de az mégis kiült az arcára, mielőtt megszólalhatott volna, megelőzték.
- Nos, akkor vissza kell jönniük a kapitányságra vallomást tenni és... – kezdte Buckley de Beckett kiegyenesedett és szúrós pillantást vetett rá miközben félbeszakította.
- Egy tapodtat sem megyek magával sehová! – lépett egyet az ügynök felé és fenyegetőn emelte fel a mutató ujját.
Csak az járt a fejében, hogy az intenzíven ott fekszik Rick apja, akit mellkason lőttek, erre most Castle-t is lelövik, ráadásul pont ők...képtelenségnek tűnt.
- Beckett nyomozó – szólt rá nyugodt de határozott hangon Gates, majd Esposito-hoz fordult - Hogy történhetett? Nem látták Castle-t vagy az a rendőrt játszó író már megint hősködött? – kérdezte.
- Két fegyveres tüzelt ránk a lift felől – sóhajtott Espo – Amikor esélyünk volt, visszalőttünk, de a lift kinyílt és a pasas pajzsként használta Castle-t. Először nem láttuk meg, aztán menekülőre fogták és csak akkor vettük észre, hogy...
- ...meglőttük! Hányszor mondjuk még el? – Kate teljesen kikelt magából.
- Szentségit, Beckett! Fogja vissza magát... – szitkozódott a kapitány, amikor felzúgott a rádió a kezében.
- Egyes helikopter a kapitánynak.
- Itt Gates – válaszolt a kapitány.
- A céljármű felett körözünk. A kollégák az akciót követően jelentették, hogy...üres.
- Gates csak felváltva nézett Beckett-re és Esposito-ra, majd némi tétovázás után újra beleszólt a rádióba.
- Vettem egyes helikopter, vége.
Kate szeme könnybe lábadt és az égnek emelte a tekintetét. Semmivel nincsenek közelebb Castle-hez, sőt, ahogy most állnak azt sem tudják, hol keressék. Megsérült, és nem tudni milyen súlyos. A helyzet már nem lehetne ennél kilátástalanabb.
- Beckett nyomozó? – lépett ki egy nővér az épületből.
Kate hirtelen a hang irányába kapta a fejét.
- Igen?
- Egy hölgy keresi. Azt állítja magával van a fia – hadarta a fiatal nővérke miközben befelé mutogatott.
A nyomozónak csak most jutott eszébe, hogy Alexis, Jenny és Martha is bent vannak és most több mint valószínű, hogy Martha keresi őt.
- ...bár velem lenne – súgta halkan – Máris megyek! - majd elindult a nővér után.
- Esposito, maga velem jön! – utasította a kapitány.
***
- Ez rengeteg vér – rázta meg a fejét Espo, miután kiértek a helyszínre és Lanie-t találta ott.
- Annyi bizonyos, hogy nem egy emberé. Vettem mintát, de az arányt nem tudom megmondani – magyarázta Dr. Parish, majd szétnézett – Kate?
Javi csak megrázta a fejét.
- Hallottam, hogy rátok támadtak a kórházban. Jól vagytok? – kérdezte a doktornő gondterhes arccal.
- Mi jól, de akkor azt nem hallottad, hogy Castle a túsz...
- Te jó ég! – pillantott ismét a rengeteg vérre Lanie.
- Imádkozzanak, hogy ne Castle vére legyen, mert ha meghal, sehogy nem húzom ki magukat ebből – lépett Espo mellé a kapitány.
- Ezt hogy érti? – Lanie kiszállt a mentőből.
- Lanie! – lépett elé Espo – Visszajönnél velem a kórházba? – kérdezte.
- Persze. A teszteket ott is meg tudom csinálni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése